Több évvel a csernobili katasztrófa után a Zónában több, a szovjet állam által kezdeményezett titkos kutatási projekt vette kezdetét. Különféle létesítmények épültek, vagy elhagyatott katonai bázisok, gyárak, ipartelepek lettek átalakítva erre a célra, és egy hatalmas laboratóriumot hoztak létre a csernobili erőmű 4-es reaktorjában és a Szarkofágon belül. Ezek a kísérletek elsősorban az elme különféle aspektusait kutatták, többek között például az extraszenzoriális percepciót, és szándékoztak megalkotni valamilyen formában egy összegyűjtött emberi tudatot, ez volt a „Collective Consciousness” („Kollektív Tudat”) projekt.
Nem sokkal a Collective Consciousness, vagy C-Consciousness sikeres megalkotása - hét emberi elme fúziója révén egy számítógépes kezelőfelülettel összekötve - után a Szovjetunió összeomlott. Az ezt követő években a kutatólaboratóriumok egy részét elhagyták, és a C-Consciousness entitás nagyobb hatalomra tett szert a néhány megmaradt létesítmény felett, amelyek továbbra is működtek. Ezekkel a fejlett kognitív képességekkel a C-Consciousness képessé vált észlelni és tudatosan formálni a „nooszférát” (a minden tudatot magába foglaló „környezet”, ahogyan a „bioszféra” a globális ökológiai rendszer, az összes élőlénnyel és ezek minden kapcsolatával, beleértve az élettelen környezettel való kapcsolatot is).